udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 78 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-78

Névmutató: Coposu, Corneliu

1994. január 10.

Corneliu Coposu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke nem vesz részt az Iliescu elnökkel jan. 11-re tervezett megbeszélésen, mert az államfő 1993. novemberében valótlanságokat állított róla a volt román király, Mihály tervezett látogatásával kapcsolatban. /Népszabadság, jan. 10./

1994. január 26.

Corneliu Coposu, a Nemzeti Kereszténydemokrata Parasztpárt elnöke kijelentette: Iliescu elnök nem ért egyet azzal, hogy a Román Nemzeti Egységpárt részt vegyen a kormányban. /Új Magyarország, jan. 26./

1994. március 2.

Febr. 28-án és márc. 1-jén több román lap ismertette Tőkés Lászlónak az SZKT-hez írt levelét, illetve az SZKT állásfoglalását. Ezzel kapcsolatban Corneliu Coposu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke sajtóértekezletén kijelentette, hogy Tőkés Lászlónak "sajnos igaza van", Románia nem teljesítette az ET ajánlásait. Közben a kormánypárt megkezdte tárgyalásait az ellenzéki pártokkal a Demokratikus Konvenció által "kívülről" támogatott kormány kialakítására, a szélsőséges erők elszigetelése érdekében. /Magyar Nemzet, márc. 2./

1994. március 19.

Temesváron márc. 19-én rendezték meg a Többség-kisebbség kapcsolatok című szemináriumot. Corneliu Coposu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke, aki meggyőződéséért 18 évet ült börtönben, kifejtette, hogy pártja elfogadja a Gyulafehérvári Gyűlés határozatait. Az anyanyelvi oktatás dolgában közel áll az RMDSZ álláspontjához, elismeri, hogy megilleti a kisebbséget az önálló egyetem. Nem fogadja el viszont pártja a kisebbségi autonómia elvét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./

1994. március 21.

A romániai nemzeti kisebbségek státusának törvényes rendezése mellett foglalt állást Corneliu Coposu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke a bukaresti rádiónak nyilatkozva. Pártja kész megvitatni a nemzeti kisebbségek minden követelését. /Magyar Hírlap, márc. 21./

1994. április 5.

Márc. 22-én titokban találkoztak a kormánypárt, a Szociális Demokrácia Pártja /SZDP/ és az ellenzék legerősebb csoportosulása, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt képviselői. Az SZDP nem zárkózik el az előrehozott választásoktól, de azt a jövő év elejére szeretné tenni. Corneliu Coposu ezzel elvileg egyetért, ha megalakul és stabil és szavahihető kabinet. /Magyar Nemzet, ápr. 5./

1994. május 3.

A Financial Times máj. 3-i száma négy oldalt szentelt Románia gazdasági-társadalmi változásainak. Az országot a reformok elodázása jellemzi. Az elmúlt négy évben Romániába csak 800 millió dollárnyi külföldi tőke áramlott, a jóval kisebb Magyarországra viszont több mint ötmilliárd. Corneliu Coposu szerint az ország élén álló, kommunista szellemben formálódott politikusok csupán szónokolnak a nemzeti érdekről és saját zsebükre játszanak. /Magyar Nemzet, máj. 4./

1994. augusztus 22.

A kormányváltással kapcsolatban Vacaroiu miniszterelnök a televízióban bejelentette, hogy a leváltott miniszterek más megbízatást kapnak. A változtatást a politikai paktum indokolta. /Magyar Hírlap, aug. 22./ Az ellenzék, a Demokratikus Koalíció szerint a Román Nemzeti Egységpárt tagjainak bevonása a kormányba csak a legközelebbi bizalmatlansági indítvány túlélését tette lehetővé. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető alelnöke szerint a kormányátalakítás azt jelzi, hogy a kabinet magáévá tette Funarék politikai vonalvezetését az erdélyi magyarsággal szemben. Corneliu Coposu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke is tiltakozott a "szélsőséges pártnak az alkotmányos előírások lábbal tiprása révén történő bevonása ellen a Vacaroiu-kormányba." /Népszabadság, aug. 22./

1994. december 30.

Az antiszemitizmust és a fajüldözést vizsgáló európai központnak az Európa Parlamentnél bemutatott jelentése szerint Romániában jelenleg kilenc szélsőséges párt és tömörülés működik. A jelentés első helyen a Vatra Romaneascát említi, majd a Nagy-Románia Pártot, a harmadik a Funar vezette Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/. A többi hat jelentéktelenebb párt. Az RNEP a Vatrából született, sokan mindkettőnek tagjai, ezért a szélsőségesek "lándzsahegye" az RNEP és a Vatra keveréke. Corneliu Coposu, a Nemzeti és Kereszténydemokrata Parasztpárt elnöke, az ellenzék egyik vezetője elmondta, hogy az RNEP belépése a kormányba csökkentette a kormány hitelét. Nyugaton ezt a pártot szélsőséges fasiszta pártnak könyvelik el. /Új Magyarország, dec. 30./

1995. január 11.

Corneliu Coposu, a Nemzeti és Kereszténydemokrata Parasztpárt elnöke letette a garast Emil Constantinescu mellett, viszont Dinu Patriciu, a Liberális Párt`93 elnöke szerint más ellenzéki elnökjelöltre lenne szükség. /Népszabadság, jan. 11./

1995. január 19.

Tőkés László püspök nem szorult kisebbségbe. "Az erdélyi magyarság túlnyomó többsége még ma is osztja Tőkés véleményét" -írja Ara-Kovács Attila. Legitimitása abból fakad, hogy "nem képes felülemelkedni az erdélyi magyarság hétköznapi sérelmein." Ara-Kovács Attila szerint "könnyebb lenne az élete, ha az erdélyi magyarság választott vezetői - Tőkést is beleértve - figyelembe vennék, hogy Magyarország és a kisebbségi magyarok viszonya nem csak egyoldalú, kizárólag Budapest számlájára írandó felelősségvállalások halmaza." Az erdélyi magyar radikalizmus képviselői beláthatnák: nincs mód olyan "nemzeti"egységre, mint a román társadalomban. Akkor is, "ha még nem született olyan érzékeny lélek, amelyik Csurka Istvánt képes lenne megkülönböztetni Gherorghe Funartól, vagy Für Lajost a román parasztpárti politikustól", aki még nem értesült arról, hogy "nemzetének fiai éppoly póri módon jönnek a világra, mint mindenki más." Ara-Kovács szerint az erdélyi magyarok nem kis része "olyan magyar politikusokban véli felfedezni jogainak igazi védelmezőit, akik - ha tehetnék - vérbeli román állapotokat teremtenének Magyarországon is. Minthogy máshoz nem értenek." - A Tőkés László elleni lépések igazi elindítója Csiha Kálmán kolozsvári református püspök, aki a nyolcvanas években gyenge embernek bizonyult, ezért Tőkés László "sem tudta türtőztetni magát, kicsinyes és személyeskedő támadásokkal vett elégtételt Csiha Kálmánon, aki ráadásul édesapját ütötte el a kolozsvári püspöki széktől." A cikkíró megjegyzi: "Ezen az emelkedett szinten zajlik tehát az erdélyi magyar önszerveződés és érdekvédelem." Lett volna szándék az RMDSZ-ben "hogy egy átfogó program keretében igyekezzenek meghaladni az etnopolitikai monomániákat", ezt a radikálisok megtorpedózták. - Ara-Kovács Attila tehát az okvetetlenkedő radikálisok közé sorolja Tőkés Lászlót, egyúttal kirohan Csurka és Für ellen. /Magyar Narancs, jan. 19./ A parasztpárti politikus: Corneliu Coposu.

1995. január 20.

Markó Béla RMDSZ-elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök tartott Bukaresten sajtótájékoztatót. A politikai pártok és politikusok elutasító megnyilvánulásai meglepőek, mert az RMDSZ autonómiatörekvései nem újkeletűek, a belső önrendelkezés gondolatát, az autonómiaformákra vonatkozó elveket már az RMDSZ brassói kongresszusa elfogadta, majd az 1993. decemberében benyújtott, ám parlamenti megvitatásra még nem került kisebbségi törvénytervezet is tartalmazza azokat. A sajtóértekezleten szétosztották az Ügyvezető Elnökség jan. 18-i nyilatkozatát, valamint az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsának Sepsiszentgyörgyön elfogadott szervezeti és működési szabályzatát, román nyelven. Markó Béla elmondta, hogy jan. 19-én tárgyalt Melescanu külügyminiszterrel, Corneliu Coposuval és Emil Constantinescuval, a Demokratikus Konvenció /DK/ elnökével az RMDSZ autonómiakoncepciójáról, és azokról a nemzetközi dokumentumokról, amelyeket Romániának a közeljövőben alá kell írnia, illetve ratifikálnia kell. - Az RMDSZ-nek még nincs kialakított álláspontja arra vonatkozóan, hogy kit jelöl elnökének. - A kormánnyal való tárgyalást szükségesnek tekintik, a kormányt nem tévesztik össze a szélsőséges erőkkel, de Funarral nincs mit tárgyalni, szögezte le Markó Béla, Funar nem különc. hanem fasiszta. Funar pártvezér nyilatkozatai veszélyesek, mivel a kormánykoalícióban részt vevő, a hatalmat gyakorló párt vezetőjéről van szó. - Az RMDSZ betiltását követelő hangok azt akarják elhitetni a közvéleménnyel, hogy az megvalósítható, holott az alkotmányos módon nem lehetséges. - Markó Béla cáfolta azt az alaptalan híresztelést, hogy Sepsiszentgyörgyön újabb magyar autonóm tartomány megalakítására történt kísérlet. Arra a kérdésre, hogy miért kell különböző szerveződéseket létrehozni, Takács Csaba azt válaszolta, hogy a nemzeti kisebbségek helyzetét rendező törvényes keretek hiánya kényszeríti erre a romániai magyarságot. /RMDSZ Tájékoztató, júl. 20. 454. sz./

1995. február 14.

Az Evenimentul Zilei febr. 14-i száma szerint a román kormány veszélyes baklövést követett el azzal, hogy küldöttséget jelölt ki, mert ezzel elismerte, hogy Romániában olyan interetnikai feszültségek vannak, amelyeket már csak az USA közvetítésével lehet orvosolni. - Corneliu Coposu parasztpárti elnök visszautasította a meghívást, megalázónak nevezte a külföldi közvetítést. /Új Magyarország, febr. 15./

1995. április 5.

Az RMDSZ nem határozta meg érthetően az autonómia fogalmát, nyilatkozta Doina Cornea. Kiállt az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsa mellett. A Demokratikus Konvencióval kapcsolatos problémákról kifejtette, hogy az ellenzéknek együtt kellene harcolni. Corneliu Coposu ragaszkodik a Gyulafehérvári Nyilatkozathoz. A négypárti egyezményt, a szélsőséges pártokat elítéli, lehet, hogy a KGB áll mögöttük, állapította meg. A román nép nem akarja a Moszkvához való közeledést. Doina Corneának kételyei vannak Iliescu elnököt illetően. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 5./

1995. május 15.

Máj. 15-én kezdődik Roman Herzog német szövetségi elnök háromnapos romániai látogatása. Herzog megvizsgálja a politikai-gazdasági reformok helyzetét, tájékozódik a romániai magyarság helyzetéről, a magyar-román alapszerződésről, találkozik a német közösség vezetőivel. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 16.,Magyar Nemzet, máj. 15./ Herzog az első napon tárgyalt Iliescu elnökkel, Vacaroiu miniszterelnökkel és ellenzéki vezetőkkel, Emil Constantinescuval, Corneliu Coposuval és Petre Romannal. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 17., Magyar Nemzet, máj. 16./

1995. június 10.

A román lapok "lovagias" válásnak nevezték azt, hogy a román ellenzéket tömörítő Demokratikus Konvencióból /DK/ kivált négy ellenzéki párt /Demokrata Párt, Polgári Szövetség Pártja, Liberális Párt`93, Román Szociáldemokrata Párt/ elvált az RMDSZ-től, mert nem tartják megfelelőnek Markó Bélának az RMDSZ autonómia-fogalmairól szóló tájékoztatóját. Ugyanakkor a DK vezető pártja részéről újabb kemény bírálat érte az RMDSZ-t. Corneliu Coposu pártelnök a Cronica Romana jún. 10-i számában úgy értékelte, hogy az RMDSZ veszélyesen radikalizálódott. /Népszabadság, jún. 12./

1995. július 27.

Közvélemény-kutatást végezek Kolozsváron. Ha most lenne a választás, a megkérdezettek 25,4 %-a a Funar-vezette RNEP-re, 20,2 %-a az RMDSZ-re, 17,8 %-a Nemzeti Parasztpártra /elnöke Corneliu Coposu/, 8,6 %-a vezető kormánypártra, a Társadalmi Demokrácia Pártjára szavazna. /Népszava, júl. 28./

1995. július 28.

Gabriel Andreescunak a Contrapunct júniusi számában megjelent tanulmányát /Merre vessük tekintetünket?/ olvashatjuk magyar fordításban. Valentin Stannal közösen tanulmányt írt Románia és a Moldovai Köztársaság kapcsolatáról. A tanulmány őszinte hangja heves ellenkezést váltott ki, kulturális szervezetek, Iliescu elnök, a Külügyminisztérium részéről, a sajtó a szélsőséges Romania Marétől az ellenzéki Romania Liberáig megbélyegezte írásukat. A tanulmányban azt hangoztatták, hogy a valamikori Nagy-Romániához tartozó területek kérdése ma nem elsődleges kérdés. Fontosabb a román-magyar kapcsolatok alakulásának kérdése. 1989 után nacionalista módszerekkel indítottak támadást a demokrácia ellen. A magyar érdekek támogatásával vádolták Corneliu Coposut és Doina Corneát /!/. Azt a magyart, aki 1990 márciusában megrúgta Mihaila Cofariut, tíz év börtönbüntetéssel sújtották, míg az a román, aki kiverte Sütő András szemét, egy évet kapott, felfüggesztéssel. Smaranda Enachét marosvásárhelyi "honfitársai" megfenyegették, hogy meglincselik, amiért megértésre szólította fel a román és magyar közösséget. Ilyen körülmények között, írja Andreescu, közbelépni becsületbeli ügy volt. Szembe kellett szállni a társadalom belső békéjét aláásó forgatókönyvvel. A Társadalmi Dialógus Csoport mindig a román-magyar találkozók csomópontja volt, a 22 című lap a szélsőségek elleni harc éllovasaként marad meg a történelemben, a legfontosabb politikai-jogi szakértői vizsgálat a kisebbségi jogokról az Emberi Jogok Központjának égisze alatt született meg. 1993-tól a szélsőséges nacionalista pártok bejutottak a kormányba, a Demokratikus Konvenció nacionalista lett, a parlamentben megszavazott törvények hátat fordítottak az európai érdekeknek. Gabrielescu hitet tett a magyar-román együttműködés mellett, erre lát Magyarországon őszinte hajlandóságot. Az RMDSZ - Gabrielescu szerint - "fetisizálta az önrendelkezést, a különböző autonómiaformákat, a magyar személyek vagy szervezetek jogainak és szabadságjogainak érvényesítése helyett." Szerinte a hangsúlyt a versenyre, a multikulturalitásra, a határ két oldalán élők kapcsolatainak maximális fokozására kellene tenni. /A Hét (Bukarest), júl. 28./

1995. szeptember 12.

Súlyos betegsége, hónapokig tartó németországi gyógykezelése után hazatért Corneliu Coposu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke, az ellenzék egyik vezére. A Ziua lapnak adott nyilatkozatában Coposu kemény szavakkal ecsetelte Románia megtépázott külföldi tekintélyét, amihez szerinte hozzájárultak a nyugati magyar lobbyk is. Ugyancsak kritizálta a román külügyi vezetést. Coposu üdvözölte Iliescunak a román-magyar megbékélésről szóló javaslatát és elmarasztalta az RMDSZ-t. Amíg Domokos Géza volt az elnök, vele lehetett tárgyalni. A mai "radikalizálódott" RMDSZ-szel nem találja a hangot. A román törvények annyit adnak a kisebbségnek, mint amennyit a románoknak, érvel Coposu. A pártelnök szerint reális a veszély, hogy Románia visszakerül Moszkva uszályába. /Magyar Nemzet, szept. 12./

1995. szeptember 18.

Corneliu Coposu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke szept. 18-i sajtóértekezletén élesen bírálta az RMDSZ-t, amelyet szerinte "olyan radikálisok vezetik, akikkel nem lehet vitatkozni." A Ziua lapnak adott interjúja második fele most jelent meg, ebben kifejtette, hogy pártja elismeri a kisebbségek nyelvhasználati jogát a közigazgatási szervek, a bíróságok előtt, a saját iskola jogát minden szinten, beleértve az egyetemet, de az autonómiaigényre utalva leszögezte: nem fogadható el, hogy több joggal rendelkezzenek, mint a román többség. /Népszava, szept. 19./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-78




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék